Ha a párás, telített levegő a hideg üveg-felülettel érintkezik, lehűl, és a benne lévő víz-mennyiség egy része kicsapódik: a kicsapódó pára megjelenik (pl. hűtőből kivett üveg, szemüveg lencséje, ablaküveg), mivel a meleg levegő sokkal több nedvességet képes megkötni, mint a hideg. Az ablak a helyiség leghidegebb felülete. Az ablak felületi hőmérséklete mindig alacsonyabb, mint a körülötte lévő fal-, vagy tetőszerkezeté. A tetőtéri ablakok a speciális beépítésnek köszönhetően még a homlokzati nyílászáróknál is jobban lehűlnek, hiszen a tetőszerkezet külső síkjában, a szigetelés felett kerülnek elhelyezésre. 

Szobanövények tartása mellett a főzés, fürdés, teregetés és maguk a lakók is rengeteg nedvességet termelnek. Az éjszakai alvás alatt egy ember 1,5 liter nedvességet lélegez ki. Egy átlagos 4 fős család egy nap alatt akár 12 liter nedvességet is bejuttathat a lakótérbe.  

Régebben a tetőterek hőszigetelése és a szerkezetek párazárása jóval gyengébb volt, mint napjainkban. Ennek köszönhetően a meleg belső levegő és a benne lévő nedvesség akadálytalanul távozott a tetőszerkezeten, nyílászárókon és réseken keresztül. A modern tetőterek esetében a hőszigetelt üvegezéssel ellátott nyílászárók, a kiváló hőszigetelés és párazárás ma már alapkövetelmény, így a levegőben lévő nedvesség már nem tud a lakótérből távozni. A szemléletmód-váltás a fűtési energiafelhasználás csökkentéséhez vezet, viszont a páratartalom aktív és tudatos szabályzásáról is gondoskodni kell. Az ideális relatív páratartalom 40-50% között van, ehhez képest szellőztetés nélkül a tetőtér páratartalma elérheti akár a 80-85%-ot is. 

Hőhídmentes, jól szigetelt szerkezet esetében is kicsapódhat a pára, amennyiben a belső levegő páratartalma az ideálisnál jóval magasabb. Levonható a következtetés, hogy a páralecsapódás ellen legkönnyebben és leghatékonyabban az ablak körüli megfelelő szigetelés és környezet kialakításával (felületi hőmérséklet emelése) és a páratartalom tudatos csökkentésével (életmód, megfelelő szellőztetés, hőmérsékleti viszonyok) tudunk tenni.

• Mivel a tetőtéri ablak a tetőszigetelés síkja felett kerül beépítésre, fontos, hogy a tetőablak tokszerkezetének külső részét megvédjük a lehűléstől. Ennek megoldására az európai piacon meghatározó tetőablak gyártók extra szigetelő kereteket kínálnak. (Roto esetében a gyárilag előszerelt Hőszigetelő Csomagot.)
• Különösen nagy jelentőséggel bír a megfelelő kávakialakítás: a káva felső részét merőlegesen, az alsót függőlegesen, legalább 8 cm vastagságban kell kialakítani.
• A tetőablak alá elhelyezett fűtőtestek elősegítik a levegő áramlását.  

• A lehetőség szerint állandó szinten tartott nappali hőmérséklet megakadályozza a páralecsapódást. Az ajánlott hőmérséklet: 21°C, 40-50%-os relatív páratartalom mellett.
• Amennyiben éjszaka csökkenti a hőmérsékletet,úgy célszerű előtte egy rövid szellőztetést tartani. Kerüljük a nappali és éjszakai hőmérséklet közti túlzott különbséget! (Pl.: nappal 21°C, éjjel 16°C) 

• Naponta többször javasolt 5- 10 perces kereszthuzatot tartani, ilyenkor a bent lévő párás levegő a kintről érkező száraz levegőre cserélődik és a lakótér klímája pozitívan változik. A páralecsapódás egy jelzés: ideje szellőztetni!
• Főzés illetve zuhanyzás alatt az ajtókat célszerű becsukni majd javasolt kereszthuzatot tartani.
• A folyamatos résszellőztetés a hideg évszakokban kerülendő. A résszellőztetés a fűtési időszakban energiaveszteséget okoz, hiszen a folyamatosan beáramló hideg levegő a falakat, szerkezeteket is lehűti.